Nyakig betakarózva fekszem az ágyban, 16:52 van. Remélem nem kell megismerkednem Tüdő Gyula kisebbik fiával, Tüdő Gyuszival. Sok jót nem hallottam róla. Hazaérkezés után egyből gyors fürdőt vettem mamiéknál, mert én a bojleremet nem állítottam forró vízre. Minek, egyedül vagyok, meg nem szoktam megázni. Kivéve amikor igen. De az meg ritkábban fordul elő mint a nem. Tehát érthető ugye? Az elmúlt napokban volt május elseje, vasárnap, hétfő, no meg kedd is. Most pedig szerda van. Elsejére Badacsony oda-vissza volt tervezve bringával, utolsó pillanatban lemondtam, este jutott eszembe, hogy Szabival beszéltünk meg találkozót. Igen, mondták már, kinek nincsen esze legyen notesze... Délután Tomival bementünk Siófokra, nekem csalódás volt, semmi érdekes program nem volt. Mint utólag kiderült nem is a hajóállomáson kellett volna megnézni hanem a halászat területén. Sebaj. Tesco-nál veterán motorostali, meg ilyen kirakodóvásár. Kb úgy nézett ki, mintha aki ami szemetet talált otthon azt elhozta volna és a "próbáljuk meg eladni hátha kell valakinek". Volt ott minden, persze sok régi motoros alkatrész, de régi képek, képeslapok, vasaló, írógép, és laikus szemmel sok KACAT... 2körül már el is pakolásztak, szóval a végére értünk oda. Hazaértem, és mint mindig hirtelen felindulásból felvettem a bringáscuccom, és felültem a drótszamaramra. Anyuék felé vettem az irányt, nem a legmegszokottabb útvonalat válaszottam, de jó is volt, mert a többit már unom. Kell egy kis változatosság :) Egész jó időt futottam 38perc, talán rekordidő? Majd még lemérem máskor is. Szoksásos megérekzés volt, egy beton átfolyón ugrattam nagyon majd a járdán fel a házig. Anyu kérdezte, na milyen hogy nincs ott a garázs? Hm?? Mivan? Ja igen, az ugratáskor nem éppen volt időm odanézni :) Fél órát maradtam, aztán elindultam nagy lendülettel hazafele az emelkedőnek. Csörög a telefon. - A kutya utánadment... - megállok hátranézek. Tényleg.  - Takarodsz vissza!!! - Szegény úgy megijedt, hogy 100métert sprintelt visszafele, úgy hogy a fülei fel-le mozogtak. Csodálom nem szállt fel :)) Na tovább. Telefon ismét... Kis kitérő, Siófok felé vettem az irányt, ismét nem a megszokott útvonalon. Mondtam 20 perc és benntvagyok. Aha... Kicsit elszámoltam magam. A szembeszélről nem is beszélve. Elkéstem. Nemgond. Mégegyszer hajóállomás, konstatáltam még mindig nincs semmi. Aztán hazajöttem. FehérTomi hívott este siófokra, de nem nagyon kívánkozok mostanában buliba, így sem pénteken sem szombaton nem mentem be. Ellenben, Tomit familiából kicsaltam a Sanyihoz, a Gyros-oshoz, igyunk egy bambit. Hozzáteszem Tomi péntek reggel óta nem aludt, és ez szombat este volt, hiába léteznek terminator-ok :) Kb 1ig bírta. Én háromig maradtam, persze nem így terveztem. Csak egy kicsit akartam kimenni... PetróLaci szavaival mondva, sikerült meggörbíteni a teret. A fáradtság miatt  hazateleportáltam magam. Másnap semmi bajom nem volt, csak fáradt voltam. Abból állapítottam meg, hogy kicsit megéreztem a capt'n cola-t meg ami utána volt, hogy nem kötöttem ki a cipőfűzőm, és a nadrágot is úgy vettem le, nem gomboltam ki :)) Tiszta Colombo!! Apuval délutánig lomtalanítottunk. Hozzáteszem 20év alatt felhalmozódott akkori értéket, a majd jó lesz még valamire kategóriát, most egy az egybe dobtuk ki. Volt egy két bizonytalan dolog, ezt most megtartsuk avagy ne. Hozzátettem, félretehetjük max jövőre kerül a szemétbe, addig is csak a helyet foglalja majd. Tényleg volt minden a szemét között. A legdurvább az egy mumifikálódott macska volt. Gyenge idegzetű olvasóim miatt ez a kép nem kerül beillesztésre :)) Régi bicikli, amit újjá fogok varázsolni... Kicsikocsi amiről szintén készült fotó.

 A Jockey Juing kalap hiányzik a fejemről... A harmadik képen szerencsére nem látszik az átszellemült fejem, ahogy megpróbálok egy métert megtenni a fél perccel a kép készítése előtt még keréktelen rollerrel. A lényeg, hogy ismét feltaláltam magam.

Ezt a képet egy eddig ismeretlen fotós készítette, a Budapest-Bamako beérkezése után.

Jöttek a, tezsvírek- Főűűnök vazs diccse? Legszebb ilyen sztori amit hallottam, mentek vasért, beszoltak hogy - Diccs egy gizs vazs főőnök??? - Ólom is jó lesz? - Jóúú hát! , emberünk bement, kihozta a puskát, majd csak ennyit mondott - Akkor mindjárt lövöm! :)) Na azután nem mentek vasért, meg guberálni. :)

Hétfőn Gyurival elmentünk tekerni. 4kürül indultunk, mondta hogy 6ra visszakell érnie. OK, ki is gondoltam gyorsan egy útvonalat, ez az első 5km után meghiusult, mert benéztem egy elágazót és másfelé vitt minket az út. Ekkor mondtam Gyurinak gépies hangon "Újratervezés" :) Földesúton mentünk tovább, Kőröshegyre értünk ki, jó dombos utunk volt. Visszafele sem szerettem volna nagyon aszfalton menni így jött az ötlet, menjünk arra amerre a LochZoliék laknak. Kb annyi, hogy domboldal Északi felén a ház, környék legjobb kilátásával. Persze sok emelkedő. Sebaj. Ott is csak kb-ra tudtam merre kell menni, meg az irányt. Nem volt gond, visszataláltunk. Ismét vaskereszt, majd onnan le. Virtuális programfüzetbe beírtam, vaskeresztnél szalonnasütés (minél hamarabb).

Tegnap, kedden este Gyros-oztunk, utána Meki. "Kedvenc" munkatárs volt a műszakvezető. Nemértem mit kell még most is flegmázni, már nem dolgozom ott, nem vagyok úgymond konkurencia a számára. Ráköszöntem, semmi. Megint ráköszöntem, na akkor kibökött az orra alatt egy hello-t. Ránéztem a Tomira, csak elmosolyodtam. Én az ilyenekből szűröm le, ki mennyire értelmes. Ha valakit utálok, akkoris tudok normálisan köszönni. Sebaj, többiek örülnek mikor látnak, ez a lényeg. Este még 1kor elmosogattam, mert összejött pár edény. Majd lefeküdtem és filmet néztem.

Ma fél hétkor ismét felébredtem, gondoltam megint, mi a francot csináljak ilyenkor. Visszafeküdtem, 9ig aludtam. Úgy tudtam jön apu, megint pakolászunk. Jött is. Pakoltunk is. Ki a kocsiból 3percet, aztán elment. Hmm.. így sem rossz. Kettőkor hirtelen felindulásból ismét beöltöztem bringás cuccba, bukót nem vittem, mondom úgyis light-os tekerés lesz. Hiba volt. Siófok felé vettem az irányt, t-mobile-ba akartam bemenni visszafele. Ami egyébként elmaradt. Siófok előtt tekerek, hallottam hogy jön mögöttem egy kocsi, félrehúzódtam intettem, hogy előzhet. - Főútról beszélünk persze. Edzeni utálok belső kisutakon. Sok kanyar miegymás - egy kisbusz is megelőzőtt. Szemem sarkából látom, még mindig mögöttem a piros kocsi. Najó. Felpakoltam nagytányérra, aztán hajrá. Nemtudom mennyire gyorsítottam kb 50körül-re. Na akkor előzött meg, illetve beállt mellém. A Szabi volt az Erzsivel :)) Darabig ment mellettem majd megelőzött. Saját kis tempómban mentem tovább, Balatonvilágos után 2km-rel fordultam vissza kb. Kezdett sötétedni az ég. Hűha. Vagy megúszom, vagy szó szerint kell majd érteni az úszom szót. Ott belső úton mentem, de gyorsan kijöttem a főútra. Belehúztam, mert már dörgött villámlott. Siófok előtti lejtőn, nem mert senki megelőzni. Nem értem miért, nemhinném biztos túl lassan mentem. "Nagylánctányér-kónusz" pörgetve kb 60 vagy több :) Egyenesbe persze nem tudtam ennyivel menni. Siófokra beértem elkezdett szépen esni. SzabóGáborhoz gyorsan bementem, feltölttettem a kulacsom, majd gondoltam megyek tovább mert megfázok. Kimentem, uhh nagyon esik. visszamentem még pár percre, majd mikor kicsit kevésbé esett elindultam. T-mobile felé vettem az irányt, de sorba kellett volna állni, így nem álltam meg. Továbbra is főút, piroslámpa. Gumi sz@rt sem fogott, fékezéskor csúszkállt jobbra ballra. Egyenesben tekeréskor kipörgött. Siófok után Zamárdi felé már nem látszodott Széplak-felső. Sejtettem, hogy nem lesz jó vége. Elkezdett mégjobban esni. Éreztem húú basszus, nemcsak nem látok semmit, de még baromira is fáj ahogy esik. Félreálltam, paráztam belémjönnek. Átvittem a sineken a bringát, méteres gaz. Belső úton mentem tovább. Elég sok volt az 1km-re eső "b.meg csak ennyire tudsz esni??" , és a "k.va életbe" mondatok száma... Megymag nagyságú jég, 20méteres látóhatár, szél. Na itt volt az a pont, hogy sajnáltam nem vettem fel a bukót. Kopogott a fejemen meg a szemcsimen a jég... Én is azt csináltam mint Rihanna az Umbrella c. számában. Elá-ztam. Elég durván. Zamárdinál elkerült egy autó, szépen betakart vízzel, de legalább jó meleg volt a víz. Mutattam is neki a hülyekujjam, köszi szépen. Fáztam... Hazaértem, mami kezébe nyomtam a telefont, csinálj képet mennyire vagyok vizes... Forró zuhany amit írtam, meg forró leves. Úgyhogy tüdőgyuszit remélem megúszom ha már megúsztam...

Beszereztem az AVATAR-t HD(720p)-ben DTS-sel. Kiderült, angol. Sebaj. Megtudtam magyarul nincs és nem is lesz DTS-hanggal. Power DVD kiakadt a 8Gb-os file-tól. BS player-ből nem sikerült digit jelet kihoznom. Win DVD vagy mi a neve nem ismerte fel a formátumot. A harmadik lejátszó amit feltelepítettem pedig annyira szuper volt, hogy újraindító programnak tökéletes lenne. Amint elindítottam újraindult a számítógép. Végül maradtam a BS player-nél. Azt kell mondjam látványvilágban az eddigi legjobb film amit láttam. Történet szempontjából nagyon eltalált. Akciófilm, némi szerelmi szállal. Annyi, hogy a Showder klubban mondták is nem női húgyhólyaghoz alakították a hosszát. Szóval jótanács. Előtte senki ne igyon semmit ha egy seggel akarja végigülni. Kettő óra negyven!! perc... Én is mindössze csak három csomag sózott szotyit ettem meg alatta. Egyáltalán nem szeretem az animációs filmeket. (Rajzfilmeket kivéve) De ez igen!

Pocsékul aludtam az éjjel, fájt a torkom. Fél kettőkor aludtam el, de valami 5kor már fennt voltam. Alig bírtam visszaaludni, igaz a bekapcsolt laptopon gyorsan megnéztem mikor megy busz Földvárra mert 10kor jelenésem volt egy hotelben meló ügyben. Hamar visszatudtam aludni, 8:30kor csörgött is az óra, de csak még 5percet alvás volt. "Csak még 5 percet had aludjak" 3/4 9kor megnéztem hova is kell mennem pontosan, 55kor felkeltem 2perces öltözés, fogmosás mosakodás. Busz 9:15kor ment, buszmegálló 10percnyire, 9:05kor még itthon. Ajjaj. Először gyors léptek, majd egy kis futás is volt. De legalább nem kellett várni a buszra, max 0,5-1percet. Ezt szeretem :) Megérkeztem, megtaláltam a hotelt. Bementem, recepción senki... Leültem, mondom ráérek. Aztán a takarítónő szólt a főnöknek. Hogy jellemezzem, kb úgy volt felöltözve mint Torrente... Kicsit kötekedős volt, hogy mégis mit takar az idegenforgalmi szakmenedzser képzés, meg hogyha ilyen régóta tanulok németet miért nincs meg a nyelvvizsgám. Elmagyaráztam, azért mert szakmai kéne, ahhoz meg nem éppen olyan szókinccs kell/tudás mint egy sima középfokúhoz. Utána nem is kérdezett erről semmit. Miután végeztem Kroy-jal átmentem Szárszóra volt egy kis dolga. Délután filmet néztünk Tomival. A 39-es ügy. Jó... Azt kell mondjam jó film a maga nemében. Utána a Világ legjobb apukáját néztem meg. Az eleje amennyire vicces volt a vége pont annyival komolyabb? Vagy inkább úgy fogalmaznék az eleje valóban vígjátéknak indult, de a vége totálisan dráma... De azért elmegy. A vége felé elálmosodtam, aludtam fél órát, de a telefont beállítottam, hogy naplementére leérjek a Balatonpartra. Szerettem volna csinálni néhány képet. Ime ezeket sikerült.

Jó idő volt, gondoltam elmegyek az országutimért, amit tegnap otthagytam a Familiában. Minden zárva volt, Tomi még nem ért haza, senkit nem tudtam hívni hogy engedjen be. Az egyik alkalmazott pont kinnt volt, megkértem engedjen be, így eltudtam hozni a bringát. Ma korai fekvés lesz, megpróbálom rendbeszedni magamat, holnap már tekerni kéne megint. Mindjárt itt a Tour de Pelso és készülni kell rá...

Követlehetlenül mennek a napok egymás után. Eléggé hosszasan kell visszaemlékeznem melyik nap mi is volt. Az ok hogy egyik nap Tihanyban voltunk másik nap Joe-kör-ön nade fejben vissza kell számolnom hogy is volt...?

Hétfőn már nem is tudom mit csináltam délelőtt, de valószínűnek tartom, hogy semmi különöset, mert egyáltalán nem emlékszem már rá. Na pont erről írtam. Követhetetlen. Mindent csinálok és mégis semmit. Ja de basszus, netezés és msn-ezés közben beugranak a dolgok. Kilenckor keltem Szabi ébresztett. Hívott, hogy meghozta a megbeszélt laptopot amit újra kell telepíteni. Megkajáltam majd lassan elkezdtem a telepítést. Voltak kisebb fennakadások, de megoldottam. Joe már délelőtt hívott, hogy délután akkor átmegyünk -e Tihanyba kicsit lejtőzni, ő persze a downhill bringával én meg a kis CC - Cross Country bicómmal. Kettes komp volt először megcélozva, de telefonos egyeztetés után inkább a 3 órát találtuk megfelelőnek. Szabi megjött odaadtam a kész gépet, kajáltunk egyet. Huhh fél három. Gyorsan gumikat cseréltem a bringán mert balatonkör miatt sima gumik voltak rajta, északi parton pedig igencsak elkel a bütykös széles gumi. 10perc alatt megvolt a csere felöltözés izotóniás ital bekeverés stb... 3/4 3kor szélsebesen elindultam a komphoz, Joe útközben hívott hogy hoppá hát ő még csak most pumpálja a gumikat, nem biztos hogy odaért. Hurrá. Nem is ért... Én elémentem kiderült másik úton jött elkerültük egymást, szóval jó volt. Nagynehezen átértünk a négyes komppal. Viszont ez a Tihany... Akárhányszor megyek mindig mutat újat. Annyira szép, azokkal a kis ösvényeivel. A kilátásról már nem is szólva. Amikor kiállsz egy szikla szélére és alattad a mélység, az egész környék a szemed elé tárul. Leírhatatlan... Utolsó körünknél a barátlakások felé vettük az irányt. Két lépcsősort kivéve szinte végigtudtam tekerni az egész utat. A második lépcsőnél a feléig lementem, de inkább leszálltam mert nem akartam összetörni az orcám :) Joe a nagy monstrum bringájával persze lesuhant rajta, mintha egy padkán jött volna le. Utána előrementem, tudtam, nem lesz több számomra vállalhatatlan rész. Ereszettem is neki, szembejött egy nyugdíjas házaspár, kb 40-nel suhantam el mellettük a 40-50centi széles ösvényen. Érdekes arcot vágtak, mert a semmiből tüntem fel. Igaz idejük nemvolt felfogni hogy ki/mi is volt az. Mikor leértünk Joe megjegyezte, "Hűű Papesz, eléggé jöttél lefele ezzel a -kis- bringával" Elismerő szavak ezek a "Joebácsi-tól" :)) Hazafelé vezető úton én tekertem az ő bringájával. Mondtam is, miért nem lehet egy hülye lépcsősor útközben vagy valami amin kipróbálhatnám mit is tud a bringája. Komp előtt 300méterrel baloldalt egy parkolóban nagy kő/aszfaltkupacot vettem észre. Szemem egyből felcsillant. Ezt ki kell próbálni! Bevizsáltuk milyen kemény, majd arra jutottunk ezen simán lehet ugratni. Első próbálkozásom majdnem csúfos véget ért.  A video annyira nem adja vissza de eléggé meleg szitu volt. Sikerült orral leérkeznem bringás nyelven szólva csőröst ugranom.

Joe-nak is csak annyi volt a reakciója hogy "HOPPÁÁ" Gurultam még pár kört, aztán utána egész jól ment már...

Fél hetes komppal átmentünk, én átgurultam még Földvárra, ott volt 1-2 ismerős ittam egy sört majd hazatekertünk. Este Tominél még ittam 1-2sört, fél háromkor indultunk haza gyalog, de azt hittem sosem érünk haza. Olyan álmos voltam, hogy ha az a földre feküdtem volna le ott is két perc alatt elaludtam volna. 3kor ez az ágyban leredukálódott 10másodpercre. Másnap kedden anyu hazajött takaríott kicsit meg mosott. Itthon tettem-vettem, látszatja nem sok lett. Gyurival 5-re volt megbeszélve, hogy megyünk egy JOE-kört, amit igen a "Joebácsiról" neveztem el, mert vele voltam először arra. Ez az egyik kedvenc montis köröm a környéken. Földvárról indul, Neszde-Almatető (Somogy-megye legmagasabb pontja) a kötcsei geodéziai toronytól 300méterre megyünk el, majd cél a kereki vár. Ezt Gyurkusz tempójának köszönhetően sikerült mindössze 1óra 10perc alatt megcsinálni. Előtte nemtudom mennyi idő alatt csináltuk, de általában mindig nagyon túrásra szoktuk fogni, mivel tavaly? vagy tavalyelőtt is ez volt az első közös bringázós délután útvonala. Hazaértem, tusolás miegymás, és ismét 10óra volt. Nekiálltam nézni egy filmet, egy kurváról prostituáltról szólt, aki valami fiatalabb srácot szedett össze magának, de a srác valami pénzes dolog miatt elvett egy nála fiatalabb csajt. Nem is nagyon emlékszem a sztorira, mert ha fáradt vagyok csak a szemem van nyitva de az agyam az már készenléti állapotba kapcsolt. Vagy a durvábbik amikor csak hallgatom, mert azt hiszem hogy az úgy jó lesz nekem és ha kicsit csukva van a szemem akkor "pihenek". Aha persze! Bealszom. Most is így történt, néztem is meg nem is. Erőm nem volt felkelni kikapcsolni a gépet, úgyhogy a tv-t kikapcsoltam (kivan rá kötve a számítógép, mert jobb rajta filmet nézni) meg a házimozi erősítőt is, majd fordultam egyet és már aludtam is fél 11kor!!! Amióta hazajöttem sokkal korábban elalszom. Szerencsére. Legalább nem alszom át a fél délelőttöt. Ma is felébredtem már 8kor. Bringákat lemostam, mert egyik csúnyább volt már mint a másik. Délután átjött egyik ismerősöm, filmet néztünk, és első olyan nap amikor a délutánt aktív pihenéssel töltöttem... JÓ VOLT!

Most nézem, hogy egy hete nem írtam semmit. Úgy mennek mennek a napok, hogy észre sem veszem. Vissza sem tudok már emlékezni pl mit csináltam hétfőn, vagy kedden. Hétfőn, ha minden igaz, igen! Hétfőn Fehérvárra mentem a Tomival, ő cd lejátszót akart venni a kocsiba én pedig nagybátyáméknak kenyérpirítót, magamnak pedig cipőt. MediaMarkt-ban sikerült kinéznem a pirítót, de sehogy sem találtam csomagolt példányt. 3perc keresgélés után megjött Tomi, -mit keresel? Háát ezt szeretném megvenni de sehol nem találok belőle... Ő is nézte hol lehet, majd egyszercsak elkezdi, - Te basszki... mögötted van belőle vagy 30db. És igen... Nem mindig a logikus gondolkodás a legjobb. Én csak a polcon néztem ahol a kiállított darabok voltak. Cipővásárlás. Aki ismer tudja, hogy cipő ruha stb vásárlás az nem nekem való. Műszaki/bringa boltban hosszasan tudom csorgatni a nyálam, de ha öltözködési céllal kell menni "shoppingolni" megőrülök... Van egy jó túrabolt nem messze a MediaMarkt-tól a Nomád. Anno náluk vettem az Olang bakancsomat (ami nem volt a legjobb választás). Rendesek voltak akkor kaptam mellé egy ingyen bakancszoknit. Hiába, az ilyenekkel meglehet nyerni a vevőt. Sokan tanulhatnának tőlük. Bementünk, kérdezi az eladó srác miben segíthet. Mondtam, ilyesmi jellegű cipőt szeretnék, (az ASOLO volt rajtam) rámutatott egy Merrell-re. Felpróbáltam hm... jóó. Igaz furcsa volt az ASOLO után mert ennek felvan görbítve kicsit az eleje. Tomi kérdezi - Na... kényelmes? Mondtam hogy igen az. Erre csak ennyit mondott, akkor menj a pics@-ba! Eladó csak nézett nem jutott szóhoz :))) Aztán mikor elkezdtem röhögni, na akkor ő is elnevette magát. Szerintem nem vágta, hogy együtt vagyunk. Kérdezem mennyi lenne? "huszonhatkilenc" Uhh hát én annyit nem szánnék rá, max 23-at, mondtam. Erre, - de adok 10%kedvezményt és akkor mindjárt annyi lesz :) Kértem még egy impregnáló spray, végül kiszámoltam ha adta a 10%-os kedvezményt akkor a 2100Ft-os spray-t 800Ft-ért adta oda. Annyival kevesebbet kért. Rendes volt. Köszönjük MSE. Megyünk máskor is. 5után elmentünk Gyurival tekerni, felmásztunk a bálványosi tetőre a szerpentinen. Végére azért elfáradtam, Gyurkusz még az elején elváltotta magát, így kicsit lemaradt. Tetőn a padnál ültünk kicsit aztán visszafordultunk.

Kedd... Hm... Felhívtam egy Hotel-t állás miatt. Mondták küldjem át az önéletrajzom. Délután visszahívtak, hogy szerdán akkor fél 11re ha betudnék menni állásinterjúra az jó lenne. De lehet hogy ez még hétfőn volt. Szerdára viszont már zalaegerszegi indulás volt tervezve... Ismét besűrüsödött a program, más meg sem lepődök rajta.

Szerda! Össze sem pakoltam a cuccom, tusoltam stb majd mentem állásinterjúra. Odaérek a hotelhez, bejárati ajtón : Recepció a szomszéd épületben. Hmm... Megyek, nézem, sehol semmi. Visszamentem, pont akkor állt be egy A merci az udvarba és szállt ki belőle egy, csinos kis szőke "leányzó". Egyből be is mutatkozott, majd vele mentem be az épületbe, de addigra kiért a recepciós csaj is mert látta, másodjára vagyok ott szóval valószínűleg fogalmam sincs mi hogy merre, és különben is. Egy srác már beszélt a főnökkel, én addig leültem a kanapéra. Végzett az előttem levő, előbb mint fél 11. Felálltam, úgy gondoltam akkor én jövök. Majd mondta a "főnök" maradjak, mert tartja magát a tervhez. Fél 11-re van időpontom ugye? Kérdezte. Mondtam igen. OK akkor addig foglaljak helyet, és behúzta előttem a tolóajtót. Hmm... 10perc semmittevés, de inkább 15. Már megnéztem az összes kirakott prospektust, plakátot, feliratot. Órát percenként néztem. Nem tehetek róla, hülyét tudok kapni ha várni kell. De ezt már mondtam. Sorra kerültem végre. Egy L alakú asztalnál ültünk le, baloldalt a korábban említett csinos szőke csaj ült, velem szemben pedig a 'főnök'. Elkezdtünk beszélgetni, illetve figyeltem arra amit mond. Nagyon üzletemberes stílusban beszélt végig, ha kérdezett valamit akkor úgy kezdte, - és Gábor maga ... brr.. amikor a mekibe felvételiztem, sokkal közvetlenebbnek éreztem azokat akik az állásinterjút csinálták. Jó, nem azt mondom, hogy én nem tudok olyan lenni, de itt mégis egy éjszakai recepiós állásról volt szó. Heti hat nap 12óra este 8-tól reggel 8-ig. Főszezonban szabadnap nélkül. Az általam értékesített programok után 10% jutalék, plusz a taxi rendelés után is valamennyi. Ez mind szép és jó, de kérdezem én. Este kinek tudok én bármi programot is eladni? Hajnali háromkor hazatámolygó fiataloknak így: Helloszia! Nincs kedvetek Budapestre menni buszos kirándulásra? Ááá esélytelen. Direkt rákérdeztem, hogy milyen a vendégösszetétel, fiatalok vagy idősebbek. Állítólag sok a családos. Nemtudom hogy bírják az éjszakát, mert közvetlenül a Petőfi sétánynál van a hotel, és az ott éjjelente káosz nyáron. Na mindegy. A végén annyit mondtak, hogy igen nagy eséllyel indulok. "Gábor, nagyon szép az önéletrajza, úgy gondolom eddig a legjobb. Jó eséllyel indul" A fószer amennyire, színtelen gyógyszerész volt, tehát unszinpatikus a munkatársa/"titkárnője"/barátnője annyival kedvesebb, közvetlenebb. Elköszötünk egymástól, gyorsan mentem a buszállomásra, majd a Gáborhoz az üzletbe. Deles bussza hazamentem, fél egyre otthon is voltam, gyorsan bedobáltam a cuccokat a hátizsákba, mintegy másfél perc alatt próbáltam valami impregnáló réteget felvinni az esőcuccomra, hátha leszakad az ég útközben. Lóra, majd irány az állomás. 70km-re bringával 1500pízbe kerül a jegy. Valamiért kevesebbre számítottam. Vonaton majdnem elaludtam. De jött két fiatal csaj, azok ott pofáztak mellettem, így ébren maradtam. Fél háromkor leszálltam Keszthelyen, kicsit összekaptam magam majd 14:40kor elindultam Zalaegerszeg irányába. Az első 15km huhhh, minden bajom volt, melegem volt, majdnem levettem a hosszú bringásgyatyám, de amint az első lejtőhöz értem, rájöttem nincs olyan gatyarohasztó meleg. Nagykapornak magasságában elkezdett esni az eső. Felsőt magamra kaptam, hosszúnadrággal vesződtem két percet de nem jött rám, a cipő miatt. Hagyta a francba, mert amennyi idő alatt felöltöm rongyá ázok és akkor már semmi értelme az egésznek. Nagykapornaki emelkedőt egész jól megnyomtam, abban a hitben voltam, hogy ott felérek és utána Zalaegerszeg. Aha... Persze. Addig még volt vagy 3 domb. Meg mégnagyobb eső és mégerősebb szembeszél, útépítés egyszóval minden. Kb két óra alatt sikerült legyűrnöm a 46km-t. Hátizsákkal és az időjárási körülményeket figyelembe véve nem rossz. Este elvoltunk vacsorázni az Anitával, ezer éve nem láttuk egymást. Miután visszaértem a Matyihoz kicsit még beszélgettünk, ő még számítógépezett mikor én már ruhástól hasonfekve elaludtam az ágyon. Na akkor mondtam hogy ok, én most fekszem, mert KO vagyok. Másnap nem is tudom mikor keltünk, talán ilyen 9körül? Nekiálltunk egy filmnek de úgy elálmosodtam hogy 15perc után ismét elaludtam. Egy előtt nemsokkal bementünk a bringaboltba mert Matyinak melóznia kellett. Közben kinéztem a napszemüveget, amit venni akartam. Pikkpakk elment ez a nap is. Este pizza, majd 11körül fekvés. Ágyból még neteztem kb fél kettőig. Nem jött álom a szememre. Matyi nem is tudom valami fél 5körül már kelt, hogy megy úszni. Váltottunk pár szót majd aludtam tovább 8ig. Felkeltünk bementünk a GreenZone-ba, megvettem a cuccokat amik kellettek, majd a tervezett 10órás indulás helyett 3/4 11kor elindultunk. Az első 100méteren a városban már elhagytuk egymást. Majd telefonos segítség útján megtaláltuk egymást, és Zamárdi felé vettük az irányt. Én szinte végig szélárnyékban jöttem, Zeg-Balatonberény távot, 54km-t kb 2óra alatt sikerült megtenni, ami azért nagy hátizsákkal egész jó. Útközben boltnál megálltunk, meg néhol beszélgtősre fogtuk a tempót. Szárszó és B.szemes között kimentünk a főútra mert a bringaút katasztrófa. Egyébként aki ez miatt szólna megmondanám neki, tekerjen normális tempóban rajta. Garantáltan elmenne a kedve a bringázástól. Na, megyünk kinnt a főúton, Matyi hátraszól! Rendőrök! Frankó, én visszafordultam, 30métert kellett mennem és betudtam menni a bringaútra. Matyi, nem meglepő módon inkább a nehezebb utat választotta, meg is lett az eredménye. De legalább egy jót röhögtünk azon, ahogy csinált egy szaltót :))) Nemkicsit meredek füves partoldalon akart lejönni az országutival, csaképpen megakadt az elsőkerék. Rotty egy szaltó :)) Maradt a bringaút és a zötykölődés. Földváron átnézettük a bringákat megkaptuk a matricát, karszalagot, és a többi ajándékot, majd hazajöttünk. Tusolás majd este bementünk Siófokra találkoztunk Zsuzsival, beültünk Amigo-ba. Pizza-t rendeltem mondtam a pincérnek, hogy erőssel szeretném a magyaros pizzát. Na aki ismer tudja, hogy egy kanál erőspista nekem desszert mennyiség. Na ezt a pizzát nem tudtam megenni. Az első falatnál még raktam rá csiliszószt. Gondoltam is magamban nagy csuklások közepette, de rohadt erős ez a szósz. Aha... nem a szósz volt olyan, hanem a pizza. Matyiék egy kis pizzaszélt érintettek a feltéthez, azt mondták lezsibbadt a nyelvük. Negyedét ott is hagytam, nem bírtam megenni. Fáradt voltam 9kor hazajöttem a vonattal. Matyi a fél 11-es vonattal jött. Éjjel egyik bringaszerelés. Hiányzott is volna ha nem kell szerelni. Ez még istenes volt, előző három évben ilyen éjjel háromig. Aztán 5kor meg kelés. Vagy korábban. Most fél ötkor. Ettünk jókis "kóóóbászos rántottát" reggelire. Áttekertünk Földvárra, majd mikor a napszemüvegemért akartam nyúlni, hogy megnézzem megvan-e még nem találtam. Mondom király, tegnap vettem én meg már el is hagytam. Teljesen az volt bennem, hogy beraktam a bal zsebembe. Start előtt haza... konyhában hagytam az asztalon. 15perc múlva ideért a mezőny és csatlakoztam. Az első megállónál Kenesén annyira nem volt kedvem az egész Balatonkör-höz, hogy szóltam a többieknek majd füreden bevárom a társaságot... Kimentem a főútra aztán had szóljon! Időnként bementem a bringaútra. Vizem elfogyott elég hamar, így Füred előtt bementem boltba vettem ezt azt. Tudtam hol lesz a megálló, így oda mentem. Boltozással is 28km-en 50perccel értem be előbb mint a mezőny. Viszont kellett. Utána mejött a kedvem és szívesen tekertem a társasággal. Az előző napi 110-120km-es hazaút miatt fáradtnak éreztem magam, de ez a 100km után elmúlt sőt új erőre kaptam :) Déli part, már szenvedős volt. De inkább idegesítő. Megállsz, elindulsz, megállsz, elindulsz. Legszívesebben akkor is eljöttem volna, csak egyedül már nem mertem belevágni... Gyuri&Dóri tandemmel volt, amin szólt a zene, az jó volt. Anélkül huhh... ahogy a Gyuri is mondja sport értéke már nemsok van, mert tudjuk hogy megtudjuk csinálni. Inkább úgymond a "buliról" szól nekünk. Célban Critical Mass -ossan bringaemeléssel zártuk a napot. Leültünk megettük a jólmegérdemelt gulyás levest. Hm... na abból most is ennék szívesen :) Hazaút jó volt... Gyuri puttonyos Renault-jában ültem zamárdiig a tandem és még két bringa társaságában. Egyik kanyarban a hátsó ajtó kinyílt, nagyot néztem :)) Megálltunk becsukta a Gyuri rendesen. Úgy kellett kihúzni a kocsiból a ház előtt mert ilyen félig gugoló félig ülő pózban voltam és totál elzsibbadt a lábam. Gyors letusoltam, majd felmentem a Gyuriékhoz, többiek már ott voltak, ittunk egy pohár pezsgőt és egy pohár bort, majd mindenki elment haza 1 felé járhatott az idő mikor hazaértem. 2 fél 3ig msn-eztem, Bori már ismer ha nem válaszolok tudja hogy elaludtam. Igen, most is így volt, de úgy hogy a kezem a billentyűzeten volt fél ötkor is mikor felébredtem... Nem voltam fáradt ááá :) Ma reggel 8-as ébresztés, Tibiék jöttek a kerékért amit vissza kellett vinni Zegre, majd Joe hívot, de így is aludtam 11ig. Délre felmentem Gyuriékhoz, az előző esti társasággal megebédeltünk, beszélgettünk hatig.Hazajöttem kiírtam a Papírkutyákat, megnéztük. Hát nem a jobbik magyar filmek közül való maradjunk annyiban... Holnapra az a terv hogy kicsit összepakolok itthon, mert az elmúlt pár napban leginkább semmi időm nem volt...

Kb ennyivel lehetne leírni azt ami az elmúlt napokban történt. Maximum a sorrend más. Csütörtökön Zolival & Gyurival sikerült úgymond a megérkezős bulit megtartani. Reggel hétkor feküdtem, fél háromkor arra keltem hogy csörög a telefonom. Fejfájás stb... azt hittem itt a vég :) Menjünk be Siófokra gyros-ozni. Ám legyen. Benéztünk a Mekibe is, ittunk egy kis cola-t majd a parton ettünk fagyit. Mekiben sikerült szert tennem fájdalomcsillapítóra, úgyhogy egy óra múlva már kutya bajom sem volt. Még a hajóállomásról jöttünk felfele, mondom, Te Zoli, én olyan szarul vagyok... Ebben a másodpercben kanyarodott ki egy Hummer előttünk, Zoli megszólal "hámmer"!!! Méér mééér mert mindjárt szétrobban a fejem, mondtam. Neeem te hülye!! Hummer!! Jaaa vagy úúúgy :)) 10percig ezen röhögtünk. Péntek az el is ment pikkpakk. Szombaton Ildi kérdezi, nem mennék-e be Siófokra gyógyszerért a mamámnak. Ez volt fél 12kor. OK bemegyek meddig van nyitva a gyógyszertár? 12ig... Uhh. Gyors felöltözés stb. 40után tudtam elindulni, első bringás utam volt december óta szinte, úgyhogy eléggé megviselt a rohanás miatt. A gyógyszertáras "mutatvány" után be is mentem Peti barátomhoz beszélgetni, pihenés gyanánt. Ettem egy Peti féle "szecsót" majd hazajöttem. A délután megint úgy elment hogy észre sem vettem. Estére megvolt beszélve, hogy megyünk siófokra exkolegákkal találkozni. Őszintén megvallva nemsok kedvem volt, de azért bementem. Ide, oda járkáltunk az "egységek" között. A Híd-ban kötöttünk ki, retro buliban... a Zene botrányos volt. Csak ezek a régi magyar számok, a 90-es évekből. Meg is kérdeztem a dj-t hogy, csak magyarok lesznek vagy játszol zenét is? :) Utána volt 1-2 jó pillanata, de kb ennyi. Fél négy tájt lehetett mikor egyszercsak megjelent a Tomi! "Nemtudtam aludni" kb a beszarás kategória. Mondom egyből ide? -Aha, tudtam hogy itt leszel, ismerlek :)) Utána meki, 2sajtburi fejenként, majd elváltak útjaink. Tomi hazavitt. Egyébként nemtudom mivolt velem, hoztam a formám, aznap este szóviccekben verhetetlen voltam. Mondtam, is hogy megártott a hegyi levegő. Szóval kb 5ös fekvés után 8körül már szenvedtem, alig tudtam visszaaludni. 11előtt keltem, utána segítettem apunak, majd "Joebácsi" alias MADJOE -nak támadt egy ötlete menjünk bringázni. Fél három körül nagynehezen sikerült elindulni végre. Földváron az üzletnél volt a találka. Laci, Gyuri, Joe, meg én így mentünk. Nade merre?? Végül Zicsen kötöttünk ki, és onnan jöttünk visszafele. Azt kell mondjam szezonbemelegítőnek elég is volt. Kőröshegyen nyaltunk egy fagyit, ahol találkoztunk bringás barátunkkal Robival, és barátnőjével Katával. Mai km-ek száma megközelítőleg 60! Nem hajtottuk szét magunkat, de Gyurival 1-2 emelkedőnél azért raktuk neki elég szépen. Hazaértem, tusolás, kaja. Most pedig begyújtottam a kandallóba, és itt ülök előtte. Na ez, hiányzott a délutáni bringázás és a nyugalom...

A tervezettek ellenére egy nappal előbb érkeztem. Sikerült meglepetést okoznom ITTHON, örültem, hogy örültek. Azonban nem mindenkinek a rekaciója nyerte el tetszésemet. Erről inkább nem is beszélnék. Ha ő így, akkor én is. Csak "sajnálni" tudom. Furcsa, tényleg furcsa volt. Hirtelen nem tudtam hova nyúljak. Évek óta itt lakom, és 1-2szer kerestem a kapcsolót. Magamat sem értem. Jól bekajáltam, beszélgettem kicsit mamiékkal, majd elköszöntem fáradt vagyok. Ma még reggel 7-től 10-ig dolgoztam. Szóval a fél hetes kelés plusz a több mint 6órás utazás kicsít leszívta az energia tartalékjaimat, már ami maradt. Torkom is fájdogál totál bevan dagadva. Szóval elvagyok, de legalább a mai éjszakát már a saját ágyamban töltöm. És biztos nem fogok jól aludni, mert megint hozzá kell szoknom :)

1:28 csak azért nem álltam neki a kisebb bringa alkatrészek felszerelésének, mert nem találom az imbuszkulcs készletem.

Ha látta valaki szóljon kék és kb ekkora -->                                           <-- :))

Kiürült a hotel csend van mindenol. Nem forog a kis vizimalom sem. Pénteken átnéztünk a Patrick-kal a MusikStadl-be. Nem voltunk sokáig, olyan 1körül hazajöttünk, én még lenéztem Down-Town-ba, de 15perc után meguntam a sok sznobot, meg a 16éves asztalonfekvő részeget. Reggel szokásos időben keltem, vagyis egy kicsit korábban, mert volt még pár dolog a reggelinél amit el kellett intéznem. Mint kiderült még így is késtem, mert szombaton 6:20kor szoktam kezdeni, most meg 6:30-35re mentem fel. Csodálom, hogy nem jöttek ébreszteni. Amitől a falratudok mászni. Idegesítő hogy ha 2perccel munkakezdés után nem vagy ott már jönnek, "Elaludtál??" Elég sokminden elfogyott, meg el is lett már pakolva, úgyhogy a későn érkezőknek valamivel szegényesebb volt a reggeli mint normál esetben, mert nemtudtam utántölteni dolgokat. Elhúzott mindenki, szerencsére, aztán kezdődött a "waschi-waschi" takarítás ezerrel. Mikor a Christof mondta hogy a legkisebb foltokat, meg minden kis sarokból a legkisebb piszkot is fogpiszkálóval kell kiszedni röhögtem. Aztán mikor nekiálltam a büfében a hűtőszekrényeknek, jött a főnök és mondta hogy itt ebből az 1mm-es illesztési csíkból is piszkáljam ki a dzsuvát, akkor nagyot néztem. Elszórakoztam a takarításával vagy 2órán keresztül. Egykor közös kaja volt. Délután még egy kv szünet sütivel, de én meg a "dolgozósabbjai" nem mentünk ki, hogy minél hamarabb végezzünk. Fél négy után le is léptem, nem is szólt senki semmit. Akartam aludni délután mert eléggé odavoltam. Elmaradt. Nem is tudom mit csináltam... Ja de. Tusoltam, borotválkoztam, meg lejöttem netezni. Úgy volt hogy hétkor jön a Christof és elmegyünk iszunk egy sört a vacsi előtt. 3/4 hétkor gyorsan felöltöztem 6:55kor jött az sms hogy nemtud jönni. Hurrá. Na ez az amit utálok, "harcrakészen" várni. Buszmegállóba is utolsó/utolsó előtti pillanatban szoktam menni, amikor vagy 1-2 percet kell várni, vagy futni kell, vagy keresni egy másik buszt, mert ezt lekéstem. Sebaj. Sebaj, Patrick-kal megbeszéltünk háromnegyedkor találkozunk és együtt megyünk a személyzetis vacsorára. Addig kicsit pakolgattam a szobámban mi mást csináljak... Szakadt az eső mikor elindultunk. Az étterem kívülről eléggé öregnek nézett ki, belül minden tiszta fa, de a színéből látszódott, hogy ez bizony az épülettel egyidős lehet. A falon trófeák, szarvas, őzbak, zerge... A terem közepén egy nagy kemencére hasonlító kandalló állt, amitől kellemes hőmérséklet volt az egész étterem részben. Mi érkeztünk elsőnek, 1perccel utánunk jöttek a többiek. 8óra főnök még sehol. 8után 10perccel érkezett, két lányával feleségével, és az egyik rokonukkal. 23-an jöttünk össze. Azt hittem a'la carte eszünk, de az asztalon kint volt a menü. Négy fogásos vacsorát kaptunk. Itt ittam először jó bort mióta ausztriában vagyunk. OK kivétel a Gyurié, meg a mienk amit magammal hoztam/ hozattam. Előétel, egyből nekemvaló volt. Lazac, sajjtal, spárgaágyon. Ezt egyből át is passzoltam Patricknak. Rendes volt a pincér, kérdezte hozzon -e valami mást. De inkább nemet mondtam. Pedig olyan éhes voltam, hogy két SellerPeti féle szendvicset (fél kilós kenyér elfelezve + hosszába elvágva 20-30deka párizsivel megtömve) is letudtam volna gyűrni mindenféle erőlködés nélkül. - ilyet igaz egyszer ettem csak, de akik látták nagyot néztek :) Leves! Paprikaschaumsuppe mit Kreps, tehát "paprikahab" leves, rákkal. Eszméletlen finom volt. Soha nem ettem még ilyen krémes levest. Először félretoltam a rákot, kérdezték is mivan... "tudjátok ami a levegőből és a vízből való azt nem eszem meg" megkostoltam, semmihez nem hasonlítható íze volt úgyhogy megettem. Az éhségérzet egyáltalán nem múlott. Fentem a fogam a marhahúsra. Nagynehezen megjött, baromi jól nézett ki, 2centi vastag gyönyörű rózsaszínre sütütt. Alatta újhagyma és krumpli püré. Egy dolog volt amit kifogásoltunk a Patrick-kal hazafel, a főétel mennyiségét. Igen, a köret kétségkívűl kevés volt. Desszert. Mogyorókrém ostyával, ananászdarabokkal, és egy kis fagyival. Nagyon guszta volt, és finom is. 1 körül jöttünk ez az étteremből. A korombeliek/ fiatalabbak elléptek több mint egy órával előbb. Mentek bulizni. Fáradt is voltam, kedvem sem volt, nem is szóltak, hogy menjek. Maradtam. A kocsiban a MusikStadl fele beszélgettünk a Patrick-kal. Hiányoltam, hogy a főnök nem mondott semmit. Ha nem is nagy szónok, de úgy gondolom illett volna pár gondolatot mondani, legalább egy köszönöm vagy bármi. Ő ezt nem tartotta lényegesnek. Musikstadl-ben ittunk egy Radlert, szerencsére most nem volt ott a meleg srác mert megint fájó hassal mentünk volna haza, mint legutóbb. Annyit röhögtünk. Ilyen ríííl meleg csávót ritkán látni. Elegánsan felvolt öltözve, ing, stb. Feszülős farmer. Végig csücsörített mint akinek görcsöl az ajka, és azt a merev tánc szerű mozgást. Ááá. Visítottunk. Fél óra tartózkodás után, úgy döntöttünk hazafelé vesszük az irányt. Szerencsére a Patrick barátnője kocsival volt. Fáradt voltam, nem lett volna kedvem hazagyalogolni főleg, hogy kerülni kellett volna. Pénteken sem tudnunk átjönni a mezőn, mert 30méter után rájöttünk mi az a puha a füvön. Kijött a jóidő, elkezdtek trágyázni. Sötétben nem láttuk... Ennyi. Úgyhogy mehettünk körbe. Hazaértem, megbeszéltük, mielőtt megy haza mindenképpen bekopog és elköszönünk egymástól. Én még lejöttem kicsit netezni, hátha kaptam valami levelet. Negyed háromkor visszamentem a szobába mert márt mindenem fájt. Totál tiszta addig amíg le nem feküdtem. Utána szerintem ilyen másodpercek teltek csak el míg elaludtam... 7kor csörgött a telefon. Beszéltem, illetve csak próbáltam, mondták is hogy nem értenek semmit artikuláljak már :)) Ébredés után percekig se kommunikálni semmit nemtudok. Igen mondaná apu, "Tiszta anyád vagy" :) Volt fél nyolc mire visszaaludtam. 10re állítottam a telefont, mert azt mondta a Patrick akkor indulnak Rudival Svájcba, Tessin-be. Gyorsan felöltöztem megyek a szobájához full csend. Csak nem ment el...? Kicsit csalódottan, de visszamentem a szobámba. Nekiálltam pakolni, először csak az ágyra pakoltam ki a cuccaim nagyrészét. Majd bele a bőröndbe. Egyszercsak szólnak be az ablakon, "he! kispapp"! wow! sosem hívott így, de örülök, hogy most így szólt! Tényleg! Előrementem, mondta hogy már nyolckor átment a barátnőjéhez, utána meg a Rudinál reggelizett és most jött vissza. Segítettem kipakolni a cuccait, és bepakoltunk a kocsiba. Nem szeretek búcsúzkodni... Nagyon nem. Átölelt jól megszorított, mondta nagyon örült hogy megismert, ha szeretnék canadába menni szóljak eljön értem a repülőtérre aludhatok nála amikor akarok. Nagyon jó volt ez az elmúlt pár hónap. Na igen, most megkérdezhette volna amit szokott Gabor, MAN oder Manuela! Hogy miért? Amiért mondtam hogy nem szeretek búcsúzkodni. Csomó volt a torkomban, meg fátyolos volt a szemem, azért!! Nem mindig tud erős lenni az ember... Mielőtt beszállt a kocsiba, azt mondta, Gábor 2012 Kili! 2012-ben megyünk a Kilimandzsáróra! Huhh... Az a rossz az egészben, hogy nemtudni találkozunk -e még... Mindig hülyéskedtünk, előző évben valaki azt mondta rá hogy náci, mert beszólt valamiért. Én meg időnként mondtam is neki, mivan te náci. Persze ő meg kommunistázott :) Aztán tegnap este elkezdi, Te vagy az első "kommunista" akivel jól együtt tudtam dolgozni. Nekem Te pedig az első náci, akivel én tudtam együtt dolgozni :) Szóval visszamentem a szobába, furi volt... Egy az hogy már alig van valaki a hotelben, ráadásul a Patrick is elment. Nekiálltam takarítani, fürdőszobát sikáltam jó hosszasan, mert a gőzborotva fenntmaradt a konyhába oda meg nemtudtam bemenni érte :S Dél után megéheztem, minden zárva a hotelben, úgyhogy kimentem megnézni hátha nyitva a spar. Nemvolt. Úgyhogy visszafele bementem a törökhöz és ettem egy dürüm-öt. Furcsáltam mert adott mellé egy kólát. Nem is vettem el, azt hittem nem nekem rakta. Mivel csak a kaja árát kérte el. Aztán utána szólt hogy az is az enyém... Rendes volt, úgyhogy este is hozzá megyek kajáni. Ki is néztem, Diavolo pizza lesz a menü... Holnaptól számolva már csak három nap, és indulunk haza. Ruhákat már kimostam, kedden meg szerdán vasalok. Így is lesz amit otthon kell majd, de legalább csak keveset.

Így akkor négy nappal a hazautazás előtt, azt hiszem már tudok véleményt mondani az itt eltöltött 4,5 hónapról. Hosszú, és mégis rövid. Totál előttem van az elindulás a megérkezés az első nap. Mintha most lett volna. Hosszú, hosszú mert 4,5 hónapig az email-on és a telefonon tudom tartani a kapcsolatot a családdal barátokkal. Ha félidőben hazatudtam volna menni pár napra, az a január végi február eleji időszak sokkal könyebbeen elviselhető lett volna. Voltak nehéz időszakok, részben a saját hibámból, mert december közepétől másfél hónapon keresztül azért elég sűrűn jártam szórakozni, mitsem törődve a reggel 6:15ös 6:30-as keléssel. De mégis ha azt kérdezik megérte -e? Naná! Jóhogy megérte. Sok pozitív érv áll az mellett hogy decemberben ismét kijöjjek. Temérdek jó emlék, szórakozás, nagy nevetések mind mind gazdagabbá tettek. Úgyérzem kellett ez az időszak, távol az otthontól. Számos dologban kellett másképpen gondolkoznom, úgymond még önállóbbnak lennem. Pedig úgygondolom eddig sem voltam az az elveszett "gyerek". Új barátokat sikerült szereznem, lesz akit hiányolni fogok otthonról. Biztos lesz akivel csak egy év múlva találkozom legközelebb. Nyelvből sokat számított, hogy kevés magyarral dolgoztam együtt, rávoltam kényszerülve a németre, a társaság szerencsére nagyon pozitívan állt a dologhoz, és elmagyarázták ha valamit nem értettem. Christof az első időkhöz képest fejben sokat változott, teljesen másképpen viselkedett velem, mint decemberben. Igaz kelett hozzá azis, hogy időnként elmondjam neki, hogy hoppá Te így ne beszélj velem! A csajok Anita & Christine a konyhában olyanok voltak mint az időjárás, ha jó kedvük volt kenyérre lehetett kenni őket, de volt hogy tiszta idióták voltak. Tegnap elkezdi az Anita halkítsd már le a szar laptopodat, mert hallom a Tiedet is meg a Patrick-ét is meg ami a bar-tól jön azt is. Megmondtam neki sajnálom nem halkítom le. Én is ugyanúgy hallom mint Te. Fél óra múlva odamentem hozzá, mondom figyelj, ha azt mondod Gábor, légyszíves kapcsold ki mert zavar. Kikapcsolom. De amíg nem beszélsz normálisan nem érdekel mit mondasz... Aztán! Ami még fontos, az elején sokat dolgoztam mások helyett. Aztán rájöttem ők semmit nem csinálnak meg helyettem. Úgyhogy eltelt egy kis idő, és szóltam "ez nem az én dolgom" legközelebb már megcsinálta. A családban nemcsak én vagyok aki nem tud nemet mondani. Ez egy darabig szép és jó. Csak ehhez hozzászoknak. Aztán akkor van az igazi szívás... Mi még... Igen, hát a pénz. Sokat, nagyon sokat költöttem, objektív, bringás cuccok, sícuccok. Legtöbbet pedig szórakozásra. De ahogy beszéltem a többiekkel, ahhoz képest hogy az első szezonom nem is vészes. Először mindenki belecsap a lecsóba :) Sokat síeltem, szóval a szabadnapok felérnek egy üdüléssel. Rengeteg jó kaját ettem... Most így hirtelen ennyi. Biztos hiányozni fog nyáron ausztria, az osztrák kedvesség, az emberek hozzáállása a dolgokhoz. Otthon nemtudom hol van olyan, pl hogy veszel valamit és ha a városban/faluban dolgozol akkor még kedvezményt is kapsz... Annyi, annyi "begyöpösödött" ember aki zamárdiban él. Szeretek ott lakni, csak ez ami visszataszító. Mindenki csak a saját érdekeit nézi. Ha nincs szórakozó hely az a baj mert be kell mennie a fiataloknak Siófokra, ha van, az a baj mert hangosak a fiatalok. Ugyan döntsük már el mit akarunk. Miért kell saját magunk alatt vágni a fát? Rájöhetne a kedves lakosság hogy ha tényleg a nyári szezonból szeretnének megélni, márpedig ígyvan! Akkor igenes arra a két és fél hónapra fogják be a szájukat, és adjanak bele apait anyait azért, hogy egész télen vakargatni tudják a... Na jól eltértem a témától. De ha egyszer így van akkor így van. Kedden/szerdán még talán egyszer jelentkezem, utána már elvileg otthonról. 17. szombaton ha minden jól megy, megyünk Siófokra a Híd-ba "társasági életet élni"  Lehet csatlakozni :)

Igazából csomó mindenről írnék, de van is kedvem meg nincs is. Szerdán kértem a főnöktől bringát miután 1kor végeztem. Gondoltam áttekerek Altenmarkt-ba mert volt egy kis dolgom. Túl korán érkeztem , fél kettő volt. Üzlet fél háromtól volt nyitva. Mit tegyek. Továbbmentem Radtstadt-ba, mert tudtam van ott egy frankó bringásbolt. Pont akkor nyitott mikor odaértem. Szerintem 1500EUR alatt nem volt ott bringa. Hogy a legdrágább mennyi lehetett jókérdés. Nagyon fullos gépek voltak Dura-Ace-szel. Nézelődtem a polcokon, egy időfutam kormányt levettem mondom megnézem mennyibe kerül. "Csupán" 660Eur volt. Akartam nézni stucnit, volt is pár, de inkább lebeszéltem magamat róla. Fél órát még nézelődtem, aztán elindultam visszafele. Fél három előtt még ettem egy Kebab-ot, jó sok erőssel. Szerintem az eladó megismert, mert kérdezte egyből, sok erőssel? :) Aztán eddig egyszer voltam... Tegnap kinéztünk "egy sörre" nagyon jóléreztem magamat. Nem sikerült sokat aludni, de van amikor azt mondja az ember, nem baj. Utólag mégis vegyesek az érzéseim. Na mindegy, erről nemtudok/nem is akarok írni. Milyen az ember, az úgymond értelmetlen dolgokba is belemegy. Miért? Passz. Ilyenek vagyunk... Fáradt vagyok, megyek alszom. Alig aludtam valamit. Délután  pár órát, de az leginkább olyan volt mint sz@rnak egy pofon!

Először is Kellemes Húsvéti Ünnepeket így hétfő este. Remélem Ti jól bekajáltatok főttsonkával. Én sajnos nem. Itt nemszokás sonkát enni húsvétra. Pedig egy nagy adagot betoltam volna az arcba egy csomó tormával. Sebaj. 15.-re már megrendeltem otthonra a gulyáslevest. Nagyon jót tud csinálni a mami, úgyhogy már most nyalom a számszélét. Jól beerőspaprikázom majd hm...

Akkor hol is folytassam. Leginkább ahol abbahagytam nemde? Tegnap volt a szezonzáró buli. Huhh... Délben odajön hozzám a főnök, Gábor estére tanuld meg az asztalszámokat, mert este felszolgálnod kell. Majdnem mondtam neki, hogy "Leck mich am Arsch!" Már tudta egy ideje, hogy ez lesz, mert Patrick említett valamit előző nap, de azt hittem hülyéskedik. Egykor végeztem, gyorsan kértem síkártyát, mert Tomiéknak valamit felkellett vinnem a hegyre. Lent közel 20fok, felfelé félúttól hülye hideg szél volt. Dobálta a liftet jobbra ballra, fel is keverte a gyomrom. Nem maradtam sokáig, talán fél órát, majd lecsúsztam, de az utolsó részt lifttel tettem meg, mert alul már nagyon rossz a pálya. Gyors átöltöztem, vázlatszerűen felrajzoltam a helységeket ahol asztalok vannak felírtam az asztalszámokat, az ágyban 10percig nézegettem, memorizáltam kicsit, majd aludtam. Szokásos időben mentem vissza melózni, fél 7re. Konyhán egyből húúhhh Herr Papp! Fehéring és fekete naci miatt. Egyből ment a szivatás. Meg a hülyeség... Patrick mondta hogy az első tányér amit kikell vinnem rakjam rá egy nagy fatálcára (70cmx30cm) és így billegve próbáljam meg kivinni... Megnéztem volna a főnök arcát. :)) Akkor a legszebbet nem is mondtam. 8kor hogy öltözzek át, és akkor segítsek megint a Lubo-nak elmosogatni. Konyha már fogta a fejét... Mondtam is, hogy szobát még nem kellett takarítanom, de van még egy hét, úgyhogy lehet meg azt is kell. És akkor aztán tényleg voltam már minden poszton. Nem, recepción sem. Mondták is, üljek be pár percre, nézzek facebook -ot, a recepciós is csak azt szokta csinálni. Fél tízre végeztünk, gyorsan tusoltam, közben megjött Tomi is. Végül elindultunk a MusikStadl-be. Fullon volt, sőt, még annál is jobban tele. Állítólag ilyen 3000-en férnek be. Bementünk ittünk egyet, majd elmentünk a Tomival a Reniért. Visszafele beugorttunk a Hoo-Ruck-ba, mert "messze" van még a MusikStadl mondtuk. Három helyen ment zene. Fergeteges hangulat, sokat táncultunk. Nagyon jóléreztem magamat. Ennek ellenére mégis "egyik szemem sír, a másik nevet"... Egész nap a tegnap este járt a fejemben... 6után mondom a Tominak, hogy figyu, én lassan megyek mert mindjárt kezdenem kell. Éppen táncolt valami csajjal, szóltam neki hogy lépek. Pár perc múlva utánamjött. Letusoltam, átöltöztem aztán jöttem melózni. Háát, annyira nem volt vészes. Főnök cinkelt kicsit, naa Gábor kialudtad magadat? Mondom ja még tegnap délután. Igen azért kérdezem... 1kor végeztem, addigra átestem a holtponton. Ettem pár paradicsomot, bazsalikommal, hagymával, olivaolajjal. Most ez a mániám. Aztán fél kettő körül lementem a szobába. Tomi akkor éledezett :)) Váltottunk pár szót, felkelt elment én meg 2kor lefeküdtem aludni. Este hatig se kép se hang. Mint akit fejbevágtak. Felkeltem rosszabb volt mint előtte... Gondoltam lejövök kicsit netezni. Főnök "vicces" kedvében volt, odamentem, mondom a kulcsot szeretném elkérni, a fitneszterem kulcsot? Hehehe! Aztán odaadta a konferenciatermét.

Azthiszem lassan összegyűjthetem mik azok amik jók voltak itt, mivel lettem úgymond gazdagabb, mivel "szegényebb" Mi az ami tetszett, és ami nem. Napközben mikor nem beszélgetünk a konyhán, csomó dolog az eszembejut, mindig megfogadom, hogy felírom de mindig elmarad... Azthiszem szép kis lista lesz, úgy érzem a mérleg nyelve azért bőven a plusz fele fog dőlni...!