Nyakig betakarózva fekszem az ágyban, 16:52 van. Remélem nem kell megismerkednem Tüdő Gyula kisebbik fiával, Tüdő Gyuszival. Sok jót nem hallottam róla. Hazaérkezés után egyből gyors fürdőt vettem mamiéknál, mert én a bojleremet nem állítottam forró vízre. Minek, egyedül vagyok, meg nem szoktam megázni. Kivéve amikor igen. De az meg ritkábban fordul elő mint a nem. Tehát érthető ugye? Az elmúlt napokban volt május elseje, vasárnap, hétfő, no meg kedd is. Most pedig szerda van. Elsejére Badacsony oda-vissza volt tervezve bringával, utolsó pillanatban lemondtam, este jutott eszembe, hogy Szabival beszéltünk meg találkozót. Igen, mondták már, kinek nincsen esze legyen notesze... Délután Tomival bementünk Siófokra, nekem csalódás volt, semmi érdekes program nem volt. Mint utólag kiderült nem is a hajóállomáson kellett volna megnézni hanem a halászat területén. Sebaj. Tesco-nál veterán motorostali, meg ilyen kirakodóvásár. Kb úgy nézett ki, mintha aki ami szemetet talált otthon azt elhozta volna és a "próbáljuk meg eladni hátha kell valakinek". Volt ott minden, persze sok régi motoros alkatrész, de régi képek, képeslapok, vasaló, írógép, és laikus szemmel sok KACAT... 2körül már el is pakolásztak, szóval a végére értünk oda. Hazaértem, és mint mindig hirtelen felindulásból felvettem a bringáscuccom, és felültem a drótszamaramra. Anyuék felé vettem az irányt, nem a legmegszokottabb útvonalat válaszottam, de jó is volt, mert a többit már unom. Kell egy kis változatosság :) Egész jó időt futottam 38perc, talán rekordidő? Majd még lemérem máskor is. Szoksásos megérekzés volt, egy beton átfolyón ugrattam nagyon majd a járdán fel a házig. Anyu kérdezte, na milyen hogy nincs ott a garázs? Hm?? Mivan? Ja igen, az ugratáskor nem éppen volt időm odanézni :) Fél órát maradtam, aztán elindultam nagy lendülettel hazafele az emelkedőnek. Csörög a telefon. - A kutya utánadment... - megállok hátranézek. Tényleg.  - Takarodsz vissza!!! - Szegény úgy megijedt, hogy 100métert sprintelt visszafele, úgy hogy a fülei fel-le mozogtak. Csodálom nem szállt fel :)) Na tovább. Telefon ismét... Kis kitérő, Siófok felé vettem az irányt, ismét nem a megszokott útvonalon. Mondtam 20 perc és benntvagyok. Aha... Kicsit elszámoltam magam. A szembeszélről nem is beszélve. Elkéstem. Nemgond. Mégegyszer hajóállomás, konstatáltam még mindig nincs semmi. Aztán hazajöttem. FehérTomi hívott este siófokra, de nem nagyon kívánkozok mostanában buliba, így sem pénteken sem szombaton nem mentem be. Ellenben, Tomit familiából kicsaltam a Sanyihoz, a Gyros-oshoz, igyunk egy bambit. Hozzáteszem Tomi péntek reggel óta nem aludt, és ez szombat este volt, hiába léteznek terminator-ok :) Kb 1ig bírta. Én háromig maradtam, persze nem így terveztem. Csak egy kicsit akartam kimenni... PetróLaci szavaival mondva, sikerült meggörbíteni a teret. A fáradtság miatt  hazateleportáltam magam. Másnap semmi bajom nem volt, csak fáradt voltam. Abból állapítottam meg, hogy kicsit megéreztem a capt'n cola-t meg ami utána volt, hogy nem kötöttem ki a cipőfűzőm, és a nadrágot is úgy vettem le, nem gomboltam ki :)) Tiszta Colombo!! Apuval délutánig lomtalanítottunk. Hozzáteszem 20év alatt felhalmozódott akkori értéket, a majd jó lesz még valamire kategóriát, most egy az egybe dobtuk ki. Volt egy két bizonytalan dolog, ezt most megtartsuk avagy ne. Hozzátettem, félretehetjük max jövőre kerül a szemétbe, addig is csak a helyet foglalja majd. Tényleg volt minden a szemét között. A legdurvább az egy mumifikálódott macska volt. Gyenge idegzetű olvasóim miatt ez a kép nem kerül beillesztésre :)) Régi bicikli, amit újjá fogok varázsolni... Kicsikocsi amiről szintén készült fotó.

 A Jockey Juing kalap hiányzik a fejemről... A harmadik képen szerencsére nem látszik az átszellemült fejem, ahogy megpróbálok egy métert megtenni a fél perccel a kép készítése előtt még keréktelen rollerrel. A lényeg, hogy ismét feltaláltam magam.

Ezt a képet egy eddig ismeretlen fotós készítette, a Budapest-Bamako beérkezése után.

Jöttek a, tezsvírek- Főűűnök vazs diccse? Legszebb ilyen sztori amit hallottam, mentek vasért, beszoltak hogy - Diccs egy gizs vazs főőnök??? - Ólom is jó lesz? - Jóúú hát! , emberünk bement, kihozta a puskát, majd csak ennyit mondott - Akkor mindjárt lövöm! :)) Na azután nem mentek vasért, meg guberálni. :)

Hétfőn Gyurival elmentünk tekerni. 4kürül indultunk, mondta hogy 6ra visszakell érnie. OK, ki is gondoltam gyorsan egy útvonalat, ez az első 5km után meghiusult, mert benéztem egy elágazót és másfelé vitt minket az út. Ekkor mondtam Gyurinak gépies hangon "Újratervezés" :) Földesúton mentünk tovább, Kőröshegyre értünk ki, jó dombos utunk volt. Visszafele sem szerettem volna nagyon aszfalton menni így jött az ötlet, menjünk arra amerre a LochZoliék laknak. Kb annyi, hogy domboldal Északi felén a ház, környék legjobb kilátásával. Persze sok emelkedő. Sebaj. Ott is csak kb-ra tudtam merre kell menni, meg az irányt. Nem volt gond, visszataláltunk. Ismét vaskereszt, majd onnan le. Virtuális programfüzetbe beírtam, vaskeresztnél szalonnasütés (minél hamarabb).

Tegnap, kedden este Gyros-oztunk, utána Meki. "Kedvenc" munkatárs volt a műszakvezető. Nemértem mit kell még most is flegmázni, már nem dolgozom ott, nem vagyok úgymond konkurencia a számára. Ráköszöntem, semmi. Megint ráköszöntem, na akkor kibökött az orra alatt egy hello-t. Ránéztem a Tomira, csak elmosolyodtam. Én az ilyenekből szűröm le, ki mennyire értelmes. Ha valakit utálok, akkoris tudok normálisan köszönni. Sebaj, többiek örülnek mikor látnak, ez a lényeg. Este még 1kor elmosogattam, mert összejött pár edény. Majd lefeküdtem és filmet néztem.

Ma fél hétkor ismét felébredtem, gondoltam megint, mi a francot csináljak ilyenkor. Visszafeküdtem, 9ig aludtam. Úgy tudtam jön apu, megint pakolászunk. Jött is. Pakoltunk is. Ki a kocsiból 3percet, aztán elment. Hmm.. így sem rossz. Kettőkor hirtelen felindulásból ismét beöltöztem bringás cuccba, bukót nem vittem, mondom úgyis light-os tekerés lesz. Hiba volt. Siófok felé vettem az irányt, t-mobile-ba akartam bemenni visszafele. Ami egyébként elmaradt. Siófok előtt tekerek, hallottam hogy jön mögöttem egy kocsi, félrehúzódtam intettem, hogy előzhet. - Főútról beszélünk persze. Edzeni utálok belső kisutakon. Sok kanyar miegymás - egy kisbusz is megelőzőtt. Szemem sarkából látom, még mindig mögöttem a piros kocsi. Najó. Felpakoltam nagytányérra, aztán hajrá. Nemtudom mennyire gyorsítottam kb 50körül-re. Na akkor előzött meg, illetve beállt mellém. A Szabi volt az Erzsivel :)) Darabig ment mellettem majd megelőzött. Saját kis tempómban mentem tovább, Balatonvilágos után 2km-rel fordultam vissza kb. Kezdett sötétedni az ég. Hűha. Vagy megúszom, vagy szó szerint kell majd érteni az úszom szót. Ott belső úton mentem, de gyorsan kijöttem a főútra. Belehúztam, mert már dörgött villámlott. Siófok előtti lejtőn, nem mert senki megelőzni. Nem értem miért, nemhinném biztos túl lassan mentem. "Nagylánctányér-kónusz" pörgetve kb 60 vagy több :) Egyenesbe persze nem tudtam ennyivel menni. Siófokra beértem elkezdett szépen esni. SzabóGáborhoz gyorsan bementem, feltölttettem a kulacsom, majd gondoltam megyek tovább mert megfázok. Kimentem, uhh nagyon esik. visszamentem még pár percre, majd mikor kicsit kevésbé esett elindultam. T-mobile felé vettem az irányt, de sorba kellett volna állni, így nem álltam meg. Továbbra is főút, piroslámpa. Gumi sz@rt sem fogott, fékezéskor csúszkállt jobbra ballra. Egyenesben tekeréskor kipörgött. Siófok után Zamárdi felé már nem látszodott Széplak-felső. Sejtettem, hogy nem lesz jó vége. Elkezdett mégjobban esni. Éreztem húú basszus, nemcsak nem látok semmit, de még baromira is fáj ahogy esik. Félreálltam, paráztam belémjönnek. Átvittem a sineken a bringát, méteres gaz. Belső úton mentem tovább. Elég sok volt az 1km-re eső "b.meg csak ennyire tudsz esni??" , és a "k.va életbe" mondatok száma... Megymag nagyságú jég, 20méteres látóhatár, szél. Na itt volt az a pont, hogy sajnáltam nem vettem fel a bukót. Kopogott a fejemen meg a szemcsimen a jég... Én is azt csináltam mint Rihanna az Umbrella c. számában. Elá-ztam. Elég durván. Zamárdinál elkerült egy autó, szépen betakart vízzel, de legalább jó meleg volt a víz. Mutattam is neki a hülyekujjam, köszi szépen. Fáztam... Hazaértem, mami kezébe nyomtam a telefont, csinálj képet mennyire vagyok vizes... Forró zuhany amit írtam, meg forró leves. Úgyhogy tüdőgyuszit remélem megúszom ha már megúsztam...

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.