Nem is tudom hol kezdjem... leginkább az alvásnál. Beállítottam a telefonom 5:15re, hogy én márpedig felmegyek a settelbauer-hez. Igenám, csak rájöttem se térképem semmim, ami alapján végre áttudnék jutni a felüljáron, az autópálya felett. Sebaj, majd megoldom... Az óra csak csörgöt, csak csörgött és még mindig csörgött, de én kinyomtam... Majd legközelebb gondoltam félálomban. 8 körül felébredtem, gyorsan felöltöztem, felmentem reggelizni fél kilenc körül megérkezett Mark is, (ugye beszéltük, hogy majd szerez nekem sínadrágot 100EUR-ért) elkezdi, hozott nekem kabátot meg nadrágot 390EUR-ért... Mivaan?? Mennyiért?? Hogy próbáljam fel és hogyha kell akkor vegyem meg... Ácsi Ácsi, egy az hogy nem ennyiről volt szó, a másik meg az, hogy csak nadrág kell más nem. A nadrágra rábólintottam tényleg ilyen 100EUR körül volt. Megbeszéltük, hogy gyorsan menjek és béreljek sít, persze közben főnöktől elkértem a bérletet, és akkor találkozunk a hotel előtt... Gyorsan megnéztem hol tudok, először mikor bementem azt mondták 23EUR... majd kijöttem, hogy ok DANKE, mert valamiért úgy értelmeztem hogy a drájuncvoánci az 32.. 50méter után rájöttem hogy basszus az 23, ok vissza az üzletbe, le a síbérlős részre, srác kérdezte hogy mennyire tudok, mondtam hogy leginkább még nem síeltem. jaa ok 18EUR :) Kaptam is egy Atomic lécet, meg egy Nordica cipőt. Húztam vissza a hotelhez, majd állig felfegyverkezve Laci féle ETTO bukómmal :) mentem a hotel elé, de senki... Gyorsan be a hotelbe Simone hívd fel Markot hol van... Mark nem vette fel, de hogy már biztos ottvannak a felvonónál. OK amit eddig én röhögtem, hogy mennek a síelők, most én mentem úgy, mint egy terminator. Végülis nincs messze mondom ilyen 50-100méter, próbáltam minél gyorsabban menni, a Forest Gump jutott az eszembe mikor elkezd szaladni és a lábáról lassítottfelvétellel láthatjuk, ahogy leszakadnak azok a merevítők. Na ez nálam nem történt meg :) Odaértem, sehol senki... 15perc várás, semmi. Beleléptem a lécbe, hogy ha már visszamegyek a hotelbe legalább úgy, hogy használtam a lécet. Na igen... ellehet képzelni, milyen lehetett mikor megpróbáltam egy kicsit előrébbmenni de semmi, egyhelyben álltam, hiába lépkedtem. Úristen, így még felliftezni sem tudok, arról nem is beszélve hogy a liftesek kiröhögnek.Ááá inkább visszajöttem a hotelbe, baromi mérges voltam. Megkerestem Simone-t, ugyan próbálja már meg mégegyszer a Markot felhívni, mert ez így nagyon nemjó. Egyedül nemfogok felmenni a hegyre, mert szanaszét töröm magam, az meg senkinek nemjó. Kiderült ők már fenntvannak a liftnél várnak. Sícsuka vissza, lifthez odaértem, odamentem a lifteshez, hogy van egy kis gond, nemtudok síelni és a kezemben szeretném felvinni a lécet meg a botot, mivel a barátaim, "tanárom" fenntvan. Ennek a komoly feladatnak a megválaszolására ő úgylátszik nem volt elég, mert kihívta az idősebbik fószert. Aki rábólintott. Fennt valóban vártak, de még ők voltak felháborodva hogy vártak rám egy csomót. Mondták, csússzunk le a következő felvonóig ami 200m-re volt a SpaceJet1-től, ahol kiszáltam. Mondtam neki rendben van, de legalább azt árulja el hogy tudok fékezni. Felkiáltott 'wáánzzn du hast noch nie sifahren' nem még soha nem síeltem. Leértünk, majd beszálltunk, kiszálláskor próbálgattam amit mutattak, ilyen háromszög alakban tartva a lécet kanyarodtam, pár méter és zakóó... az egyik szállóvendég, aki jött velünk, már kapta is elő a kis fényképezőt, hogy megörökítse milyen ügyes szerencsétlen vagyok :)) persze röhögtem én is mint állat. Na mindegy. Meglepően jólment egyébként párszáz méter után. Utána persze megkellett állni az ÖTZI bárnál, ott inni egy pálinkát, hogy állításuk szerint jobban menjen. Ők sörrel kisérték én pedig tisztán ittam mellé a kólát :) Miután leértünk mentünk még egy kört. A legfelső pontra mentünk. Mikor felértünk tátva maradt a szám. Köztudott imádom a hegyeket. Körbenéztem és hegycsúcsok, itt is hegycsúcs, ott is. Mindenhol. Olyan érzés, hogy leginkáb sátratvertem volna és ennyi. Sehova. Fotózkodás - lásd később ha elküldi az öreg) Lejebb megálltunk, mert éhesek voltak. Tudtam hova kell menni, ahol magyarok vannak :) Timi és Annamari! Mint megtudtam. Itt csatlakozott Tomi is hozzánk, de Mark meg a vendég, gyorsan lecsúsztak a faluig mert időközben eltört a hoteles síbérlet. Vártunk egy csomót. De végre találkoztunk, és csúsztunk tovább. A hírösnevös Waldgasthof-nál amiről SellerPeti barátomtól már sokat hallottam, a "tanáraim" megálltak inni, mert miért ne... Mi Tomival felmentünk, és csúsztunk mégegyet. Majd mire visszaértem a srácokhoz, full KO volt mindegyik. Gyorsan még felmentünk, ők jöttek mögöttem, én elől. Egyszer megint elkiáltotta magát Mark hogy STOPPPP! én meg ugye ilyen nemtudom hogy hívják, oldalazós megállással álltam meg amit a TV-ben is látni :D Elkezdi, Te tényleg nem síeltél még életetdben? Mert nem létezik, 2-3óra után így tudj menni :) Megálló megint az ÖTZI bár-nál volt, mondták egyedül ne csússzak le a faluig mert nem akarják, hogy bajom legyen. Lószart, előtte is egyedül csúsztam, azt akarták menjek velük inni. Bebukták, igaz lementem a lifttel, és megvártam őket a megbeszélt helyen, de nem ittam semmit. és ittam velük egy pálinkát. Elég is volt kettő egész nap, nem vagyok érte oda, sőőt kimondottan utálom. Hívtak taxit, mert mondtam 6ra visszakell vinnem a lécet meg a cipőt. Azt már nem is mondom, hogy itt is vártam rájuk kb 40percet mert ők ugye lecsúsznak és nem lifteznek. Nemtudom, hogy mernek ezek így síelni, olyan részeg volt, igaz esett is egy nagyot, fényképpel bizonyítottan :) azért ez nemhinném, hogy olyan mint a bringázás... mondjuk ahogy a Tomi fogalmazott ők már az anyjukból síléccel a talpukon jönnek ki. Visszaértünk a hotelbe, visszavittem gyors a lécet, cipőt, visszaértem már ott ültek az asztalnál, és folytatták az ivást. Gyorsan le is léptem, mondván sok dolgom van még. Nem akartam a főnök előtt velük mutatkozni, mert eléggé nagy hanggal voltak. Mire visszaértem nem volt ott egyikőjük sem, Markot állítólag elküldte aludni a főnök, "túl sokat és hangosan beszélt". Én letusoltam, nyugodtan megkajáltam ittam egy siwassert, érdekes neve van a szörpnek :) Most pedig lejöttem a Seminar-ba fennt nem akartam már leülni mert sok a vendög. Holnaptól pedig 150fővel megyünk, két hétig nemlesz szabadnap... úgyhogy nemlesz síelés. Pedig úgy érzem egy új kedvenc sportot sikerült találnom a bringa és a szörfözés után...

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.