Tihanyba indultunk bringázni. Kompon ismerős. Felmentünk a "híd"-ra. Akarod vezetni. Naná. Nem egy bonyolult dolog. Ja azt elfelejtettem, hogy nem én voltam aki vezette, hanem a Gabesz. Próbálgatta, húzkodta a kart, jobbra-balra. Az ökörhu..ozás ahhoz képes egy egyenes vonal, ahogy a komp ment :) "Idegállapotba" kerültem, ki is mentem a fülkéből. Leszálltunk irány az ösvény. Húzós emelkedő. Na akkor a NY-i oldalon szépen végigmegyünk. A félsziget közepén tűnt fel, hogy valami nem stimmel. Jó végülis "edzésértékűt" mentünk. Kóvályogtunk mint gólyaf.s a levegőben. Minden utat kerülővel találtunk meg. Ha úgy vesszük akkor tulajdonképpen mindenhova eljutottunk ami célul kivolt tűzve. Utolsó etap volt sajkodi strand, ahol ittunk egy kori sört ezzel megkoronázva a bringázást. Hát a fószer aki kiszolgált, ő egy külön post-ot érdemelne. Dióhéjban annyi, hogy kajával a szájában jelent meg, paprikás vagy pörköltes volt egész végig a szája, elmondta hogy legutóbb mikor bringára ült 300méter után "tejsavas" lett a lába, a tihanyi "hegyre" itt háromszor próbált meg feljutni de mindeddig sikertelenül, a szomszéd nő aki pedig a nemtudom kinek a lánya aki a vendégeggel szezon közepétől k.rva anyázni szokott, látod mit vett ki a kocsiból, egy gyereket, egy pincészet tulajának a fia csinálta. Jajjj de nincsenek ám összeházasodva. Csak összeálltak. És mondta és mondta az adatokat neveket... Visszaindultunk Gyurival majdnem együtt értünk fel az aszfaltos emelkedőn az É-i oldalon, én kicsit előre mentem Ő bevárta a Gabeszt. Nekem is ezt kellett volna. Apátság. Lépcső. Vízelvezető. Óóó hát nekem ott felkell tekerni. Kuka melellett 20centi én ott elférek és feltudok menni a kb 45fokos emelkedőn. Elsőn sikerült, másodikra elveszett a lendület pedálból kivettem a lábam de a 30centivel magasabb lépcsőre már nem volt időm felrakni hátsóféket téptem én barom így hanyatt is vágtam magam. Még jó hogy vittem magammal a fényképezőm... Mögöttem az egyik butikból csak annyit hallottam egy férfitól, hogy méééégeccceeeer, mééégeccceeer! Nem vagyok rutinos nyilvános eleső, mert akkor tudtam volna a kulcsmondatot. Így szoktam leszállni!! Vagy a Gyuri verziója, ok mégegyszer de az már fizetős lesz :) Ja ő is perecelt, nyomott egy orrost. De hogyan, azt már nem vágom. Csak azt tudom jót röhögtünk :)) De ő is. Szóval volt minden, kompdrift, előreszaltó, hátraszaltó, és sok sok hülyeség. Jóéjt!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.