Azt hiszem a mai post inkább képekből fog állni, mint érdemtelen szövegelésből. Tegnap csináltam pár képet a Világkupán, sajnos a kis objektív miatt elég kicsik a "hölgyek"... De előbb utóbb ez a probléma is meglesz oldva. Tegnap mivolt itt nálunk, basszus, full káosz. Alig lehetett elférni a bár körül. Fullon volt minden vendéggel. Mark jól beszopatott mikor mentem ki fotózni. Elkezdi lesz fennt egy Maria Riesch nevű síoktató csaj, mondjam neki hogy jöjjön velem, meg hogy milyen jól néz ki stb... Igazából nem mondtam rá semmit, miért is jönne velem egy idegen. OK. Elindultam, kimentem már négykor, holott a verseny fél hatkor kezdődött. Nemtudom talán benéztem az órát, nem is gondoltam arra, hogy másfél órát kell majd állnom a hidegben a semmitérő vékony bakancsomban. Gondoltam csak a lelátósnézős témára kell fizetni. Tévedtem minden fullra levolt zárva. Jöhettem vissza pénzért. 12EUR-t kifizettem kaptam egy jegyet, meg a kezemre egy mancs alaku 5Ft-os nagyságú pecsétet amiből 10perc múlva csak egy foltot lehetett látni, ennyi erővel filcel is összepöttyözhettek volna... Átszámolva azért nem volt olcsó a belépő főleg hogy négytől hatig voltam csak kinnt, viszont azt gondoltam nem valószínű, hogy mostanában lesz esélyem megnézni egy világkupa futamot, főleg ami ittvan egy köpésre a hoteltől. Alig volt pár ember amikor bementem. Így szépen fogtam és felsétáltam a rajtig. A képen látható milyen meredek volt a startnál a pálya. Ez úgy kb reális kép...

Háromnegyed öt körül elkezdett beözönleni a tömeg, és egyik pillanatról a másikra megteltek a lelátók, és a pálya melletti részek. Rengeteg zászló, milka-s szarvasos sapkás ember, ausztria zászlós arcú leányok, fiúk stb.

Nemsokkal fél hat előtt a híres Hermann Maier csúszott le elsőnek a pályán. Majd szépen sorban jöttek a versenyzők is, nem kis sebességel teszem hozzá, pedig egyebár szlalomról volt szó. Normál cipőben nem is lehetett megállni a pályán, a karbantartók is hágóvassal mászkáltak rajta. Érdekesnek találtam az edzés alatt, hogy időnként megálltak a versenyzők és becsukott szemmel a kezüket jobbra ballra billegetve gondolatban végigjárták a pályát.

Akkor pár kép magáról a versenyről és sajnos a fantasztikus hangulatot vissza nem adó szurkolótáborról.

Ugye fél hétkor kezdenem kellett az esti műszakom, így negyed hétkor már ittvoltam a hotelben, hozzáteszem szétfagyva... Gyorsan átöltözem. Félpanzió 8!!! órára megvolt. Ilyen sem volt még. De mellette csomó a'la carte stb. 9kor végeztünk volna csak megkellett várni amíg vége a második "Durchgang"-nak, mert majd jönnek az emberek kajálni. Foglalt is tizen valahány fő, de asszem nem jöttek meg vagy csak nem kajáltak nemtudom. 10óráig 3kaja ment ki, szóval egy órán keresztül igazából a t künket vakargattuk. Majd mikor 10kor elpakolt a konyha jött a rendelés toast, még ez még az... totál ideges volt a Patrick amit meg is értek. Na mindegy, én lementem a szobába. Feljöttem mert mondta a Christine lehet eljön velem kicsit körbenézni. Vártam kicsit, eközben Lisa kérdezte eljöhetne-e velem. Nanááá :) Kimentünk a szinpadhoz, már nemsokan voltak mire odaértünk. De cserébe akkorát szólt még a cucc, hogy ez kárpótolt. Végén bemondták, hogy a buli folytatódik a mélygarázsban... wow... most nemtudom, hogy ott mindig van-e disco, de nemhinném. Mindenesetre szépen átalakították. Volt táncoslány minden mi szemszájnak ingere, meg hányingere. Jó buli volt... Fél háromkor eljöttünk haza, aludtam negyed kilencig, mert Simone-vel megbeszéltük megyünk síelni. Baromi szép idő volt... Kár hogy nemvolt nálam fényképező... Ma már simán mentem a piros pályán, nem volt semmi gond. Mondjuk pereceltem egy szépet... Árnyék, minden full fehér, síszemüvegem nincs... Szóval leginkább egybefolyt minden. Volt egy bukkanó. Oppsz... Vááánzinnn. Bejártuk a pályák nagy részét. Tominál ettem egy toast-ot. Meg ittam egy forralt bort. Finom volt. Simone mondta, haza megy. Én mondtam, hogy maradok még egy kicsit. 15perc múlva ő is kitalálta marad még 1 órát :) Najó, mentünk még pár karikát, aztán lecsúsztunk. Megvártuk a buszt, aztán hazajöttünk. Tusoltam kajáltam, elfáradtam de jó volt... Még még ilyen napokat... Most pedig megyek a szobába és filmet nézek, amire Kroy csak annyit mondana Jóéjt, szép álmokat :))

Szóval jóéjt!

Mosás holnapra marad...

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.